Nem tudom, hogy a hegyeknek köszönhetem-e, de jó darabig nem volt wi-fi. Nagyon nagy hegyek között visz az út, még milka boci is van. Mivel nem tudtam semmit se csinálni aludtam. Arra ébredtem fel, hogy körülöttem mindenki zacskókkal csörög és eszik. Anya is most ébredt fel. Bő fél óra és Insbrug-ba ér a vonat. 
Én már megettem az összes szendvicset, amit kaptam Tőled. Éreztem mindben, hogy szívvel-lélekkel csináltad. Finomak voltak. Remélem pár falatot Te is ettél már. A kedvemért egyél. Nem szeretném, ha a pocakodnak baja lenne, amiért nem eszel. 
Csinálnék képeket, de a telefonom lemerült és most nem akarom megint kinyitni a bőröndöt. kimegy belőle az összes illat. Már alig várom, hogy a macikát magamhoz öleljem, egy kis darabka belőled..istenem, megint könnyezem, így nem tudok írni. Tényleg nem jó nélküled.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.