Elegem van!

Alig várom már, hogy hazamenjek, tényleg. Utálom ezt a függést, utálom, hogy ilyen a helyzetem, és nem tehetem meg, hogy fogom magam és veszek egy jegyet és hazamegyek. Anyámmal megint sikerült összevesznem. Elegem van, hogy úgy kezel, mintha 15 éves hülye gyerek lennék. Ezt ne úgy csinálod, az ne úgy csináld, azt miért úgy csinálod, az nem jó, ehhez te nem értesz stb. stb. Közben meg egyfolytában sír, hogy neki nem segít senki, nem foglalkozunk vele, hogy neki mi lenne jó. Elegem van!

Visszajöttem a vendégházba lenyugodni. Miért kell engem hülyének kezelni, és úgy rángatni, mintha nekem minden mindegy volna. Tényleg elegem van, nagy hiba volt ide jönni, és megint igazad volt.
Remélem megtudod bocsátani nekem, hogy ott hagytalak egyedül, nagy hiba volt! A sarkamra kellene végre állni, ezt kell megtanítanod, hogyan kell. Hogyan tudom azt csinálni amit te egykor. Nagyon hiányzol, tudom, na ja, nem hiszed. Valaki egyszer csak fog bennem hinni, és nem egy szerencsétlennek vagy egy álszentnek fog gondolni. 
Én hiszem, hogy egyszer valóban hinni fogsz nekem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.